Csak egy  hagyományos paraszthamburgert szerettem volna enni, helyette a baleseti sebészeten kötöttem ki. A történet egy jó squashal kezdődött, utána persze hogy megéhezik az ember. Gyerünk együnk egy hagyományos hamburgert! Az ötlet jó volt, a kivitelezésbe egy kis hiba csúszott. A Pesti útról be szerettünk volna balra kanyarodni,de egy kicsit elnézte a sofőröm, és szembe találtuk magunkat egy Mercivel. Sok esélyünk nem volt a Ford K-val. Egészen egyszerűen bedarált a Merci, NAGYOT SZÓLT!Elvileg a Merci se 50km/h-val közeledett felénk (de ezt majd a rendőrség fogja kideríteni). Én az anyós ülésen ültem, igazolom azt az állítást, hogy az anyós ülésen a legveszélyesebb ülni, csak nekem lett bajom. Hozzá teszem, hogy az én oldalamon is elvileg volt légzsák, de nem nyílt ki, valószínűleg az előző tulajdonosok egyike eladta, vagy egy baleset után nem pótolta, ki tudja? Sikerült a fejemet beverni, a biztonsági öv olyat rántott, hogy három nap után is alig kapok levegőt, a lábamon egy pingponglabda nagyságú vérömleny lett. Fekvőgipsz

és tíz db injekció (minden este egy szúrás a hasba, négyen már túl vagyok)

kíséretébe haza engedtek. A mentősök és a baleseti sebészeten dolgozók előtt le a kalappal, nagyon rendesek voltak, és tényleg megtettek mindent. Ezúton is köszönök mindent, kellemesen csalódtam az egészségügyben, igaz nyugtával dicsérd a napot, mert még van egy pár köröm a teljes gyógyulásig.

Lackó Tominak (Szállí-Tom) köszönöm a gyors rendelkezésre állást trélerezést KIRÁLY VAGY NÉMET:)!!!!